1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére.
A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. Május 10-ét a szolgálat születésnapjává nyilvánították, ekkor ünnepeljük a mentők napját.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) alapításának 75. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új 50 forintos forgalmiérme-emlékváltozatot, valamint 15 ezer forintos névértékű ezüst és 3 ezer forintos névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki május 10-én, a mentők napján. Az Országos Mentőszolgálat hazánk legnagyobb mentő és egészségügyi intézménye, amely egy országos központtal és 19 vármegyei irányítóközponttal egységesen, jól szervezetten látja el feladatait immár 1948. május 10. óta.
Ügyfélszolgálatunk 0 - 24 óráig elérhető ünnepnapokon is
Az Országos Mentőszolgálat hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, amely egy országos központtal és 19 vármegyei irányítóközponttal egységesen, jól szervezetten látja el feladatait immár 1948. május 10. óta – hangsúlyozta Pataki Tibor, hozzátéve: a mentők napjához közeledve, az alapítás 75. évfordulója alkalmából, egy fontos értékre, az Országos Mentőszolgálat munkatársainak áldozatkész munkájára szeretnék ráirányítani a figyelmet az MNB által kibocsátott törvényes fizetőeszközök, különleges érmék közvetítésével.
Az új forgalmiérme-emlékváltozat 1 millió példányban készül, míg az ezüst és színesfém emlékérmék öt-ötezer példányban verhetőek. Az 50 forintos érme megújult tematikai oldalát Kovács Zoltán, az emlékérméket Molnár Mercédesz szobrászművész tervezte.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, mely több mint hetven éve látja el mentési és betegszállítási feladatait. A szervezett mentés előzményei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza.
Jogelődei az 1887-ben alapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) és az első világháborút követően 1926-ban életre hívott, országos kiterjedésű mentőállomás-hálózatot üzemeltető Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME) volt. A generációk által felhalmozott tudással és infrastrukturális háttérrel alapított új, országos hatáskörű intézmény, az OMSZ az elmúlt 134 év mentéstörténetének, fejlődésének letéteményese. Ennek egyik legbeszédesebb példája, hogy a mentés 1948. évi államosítása során, a Mentőszolgálat személyi állományának és infrastruktúrájának több mint 90%-át a VVOME, orvos-szakmai hátterét és a fővárosi alapokat pedig a BÖME biztosította.
Nemzeti mentőszolgálatunk a mentés centralizáltabb struktúrájával, hierarchikusan felépített szervezeti formájában fejlődött tovább. Ennek megfelelően működése is egyedülálló; induláskori mentőállomás-hálózatát több mint háromszorosára, személyi állományát húszszorosára, járműveinek számát hatszorosára növelte.
Betegszállítás rejtett költségek nélkül
Szakterületén belül szerepe az oktatásban és a tudományos életben is meghatározó, így 1950-es évek közepétől két évtizeden át, az 1970-es évek közepéig a Mentőszolgálat saját maga szervezésében indított tanfolyamokon képezte ki orvossegédeit, majd mentőtisztjeit. Az 1975. évi miniszteri rendelkezésnek köszönhetően a képzés a felsőoktatás keretei közt folytatódott, sőt az elmúlt években már a pécsi, nyíregyházi és szombathelyi egyetemi központokban is lehetőségük van a mentéstudomány iránt érdeklődő fiataloknak a graduális képzésben való részvételre. A mentőápolói munkavégzés szintén szakképesítéshez kötött feladatkör, melyet korábban egyedüliként is csak a Mentőszolgálatnál folyó, iskolarendszeren kívüli képzésben szerezhettek meg a hallgatók. Az Egészségügyi Minisztérium 1979-ben ismerte el az új diszciplína, az oxyologia önállóságát. 1983-tól a tudományág oktatása beépült az orvostudományi egyetemek graduális alapképzésébe.
A széleskörű, orvosi és mentőtiszti jelenléten alapuló, franko-germán modell szerint szervezett tevékenységnek hazánkban történelmi gyökerei vannak. A nagy elődök közül a BÖME több mint hat évtizedes mentőorvosi gyakorlata, majd az 1950-es években indított rohamkocsi szolgálati ág és az egykori Mentőkórház elhivatott orvosi gárdája biztosította azt a dinamikus fejlődést a mentőmunkában, melynek eredményeként megszületettek a modern mentés tudományának alapjai.
Forrás: mentok.hu